Pilinszky, Szabó Magda és a Delfin könyvek

Sorköz

Hetven évvel ezelőtt, a könyvkiadók államosítását követően szovjet mintára hozták létre azt a kiadóvállalatot, ami ma is meghatározó szereplője a hazai könyvpiacnak.

Az 1950-ban alapított Ifjúsági Könyvkiadónál a Kincskereső kisködmön még éppúgy megjelent, míg Rákosi Mátyás köszöntése. A kiadó 1957-ben vette fel Móra Ferenc nevét, és ekkor az lett a központi stratégia, hogy a szépirodalom és az ismeretterjesztés mellett a „esztétikai nevelés” kerüljön előtérbe.

A Móra munkatársai azonban leegyszerűsítették ezt, és a tavasszal megrendezett „bemutatkozó” kiállításának a címe ennyi volt: Jó könyvet az ifjúságnak!. Ez persze hatalmas közhely is lehetett volna, csakhogy olyan szerzők jelentkeztek gyermekversekkel, ifjúsági regényekkel, mint Szabó Magda, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes vagy Pilinszky János, és ugyan e „jelentkezéseknek” sokszor anyagi oka volt, a művek színvonalán ez nem látszott meg.

A Pál utcai fiúk - Delfin kiadásban

A Pál utcai fiúk - Delfin kiadásban

 

 

Lázár Ervin 1964-ben A kisfiú és az oroszlánok révén vált elsőkönyvessé, de állítólag Csukás István is azért írta meg két (felnőtteknek szóló) verseskötete után első meseregényét, az Egy szürke kiscsacsit 1967-ben, mert a korabeli kiadók között a Móra fizetett a legjobban.

A hatvanas évektől egyre több „kiskönyvtár” sorozatot indított a Móra. A Pöttyös az általános iskolásoknak, a Csíkos a középiskolásoknak szóló lányregények, a Sirály a kortárs ifjúsági regények sorozata volt.

A legnépszerűbbek és legolcsóbbak a Delfin könyvek voltak, amelyek között indiános és kőkorszaki kalandregényt is kiadtak, de Verne-t és Jókait, sci-fit és Nemere Istvánt is. Az 1964-ben indult sorozatban 1990-ig mintegy 170 könyv jelent meg, jó néhány közülük legalább három nemzedék kiskamaszainak vált első és meghatározó olvasmányélményévé. Az sem volt mellékes, hogy ezeket a könyveket gyűjteni lehetett, a hetvenes évek elején az általános iskolások körében még versenyeztek is, hogy kinek van több Delfin-könyve. (Nyitókép: Szabó Magda 1964-ben; Fortepan/Hunyady József)

A Magyar Narancs holnap megjelenő, április 23-i nyomtatott lapszámában a Móra kiadó 70 éves történetének minden részletére kitérünk: a sztálinista művekre éppúgy, mint az 1977-es Lenin lámpácskái című kötetre, a hatvanas évek pezsgésére, a rendszerváltásra, és a kiadó hosszú, nehéz, de sikerrel záruló privatizációjára is.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.